2010. augusztus 15., vasárnap

Nyaralás 2010 - Szováta

Először úgy volt, hogy az idén nem nyaralunk. Nem tehetjük, mert azt a kis pénzt, amit István a zenéléssel keres (persze, ami még maradt abból is a hatalmas kiadás után, ami az újabb felszerelésvásárlással járt) félre kell tenni az előttünk álló nehéz időszakra, a télre. Bizonytalan volt minden, bizonytalan a közel- és a távoljövő. Cserébe, úgy gondoltuk, egynapos kiruccanásokkal pótoljuk majd a többnapos nyaralást.

Aztán a Jóisten úgy akarta, hogy változás történjen. Azt súgta Aninak, hogy szóljon nekem idejében: állítsam össze a dossziémat és nevezzek be a versenyvizsgára. Bölcs sugalmazás és okos ötlet volt. Belementem: veszíteni valóm nincs - alapon. Az előzetes gondolataimat, gyötrődéseimet, reményeimet és végül az eredményt ismeritek: kaptam állást, méghozzá a város egyik legjobb óvodájában. Szept. 1-én, ha minden igaz, kezdem a munkát. (A tényleges tanítás nálunk csak szept. 15-én kezdődik.)

És ez már más irányba terelte a dolgainkat. Így már meg mertük kockáztatni a nyaralást is. Ha biztos munkahelyem van, mégha kicsi fizetéssel is, de legalább rendszeresen jön majd és lehet számítani rá. És az összeget úgyis pótolom a többi tevékenységemmel!

Így történt aztán, hogy helyszín után kezdtünk kutakodni. Voltak a valóságtól nagyon elrugaszkodott ötleteink is, mint a román tengerpart, Félixfürdő vagy éppen Hajdúszoboszló, amik a kiadásokat tekintve igaz, hogy nem haladták volna meg a szovátainak az értékét, de a távolság nagyon nagy volt. A mostani helyzetben. Mert az autónknak egy nagyszabású felújításra, cserére, rendbetételre van szüksége. (A következő néhány zenélés értéke erre fog rámenni, és az összeg nem lesz kicsi, sajnos.) Tehát olyan helyszín kellett, hogy ne legyen messze, olyan távolság, amit az autónkkal még biztonságosan meg tudunk tenni, és ha netalán mégis történik valami útközben, nem leszünk a világ végén, hanem közel az otthonunkhoz.

A végső lökést Szovátához az adta, amikor egyik Bözödre-utazásunkkor egy útmenti óriáspanón megláttam a Danubius ajánlatát: Faget Hotel, 120 lej/éjszaka/két fő. Itthon rögtön körülnéztem a honlapjukon, de bevallom, nem igazán tudtam eligazodni az árak között. Ott a recepciós árakat tüntetik fel, csak felnőttekre, a mi esetünk pedig sajátságos, két kisgyerekkel, úgyhogy jobbnak láttam egy személyre szabott ajánlatot lekérni. Mindezt a saját fejemtől csináltam, valamikor éjfél tájékán, és másnap reggel már meg is jött az ajánlat:
" Tisztelt S. Edith!
Koszonettel vettuk szives erdeklodeset szallodank irant es ezuton orommel ajanlom az alabbi arakat szives figyelmeben:
Hotel Faget**
Idopont: 09.08.2010-13.08.2010 (4 ejszaka)
Szobatipus: 1/3 – 2 felnott es 2 gyerek
Szobaar: 155 Ron/szoba/ej
Tartalma – szállás reggelivel, a Medve tora valamint a Mogyorosi tora strandbelepo, ÁFA, üdülöhelyi dij.
Fizetes megoldahto keszpenzzel a szalloda recepciojan.
Amennyiben ajanlatomat elfogadhatonak talaljak varom szives visszajelzeset 2010.07.22-ig, a foglalas elvegzese erdekeben."

Számolgattam egy kicsit és tetszett az ajánlat. De belémbújt a kisördög és továbbmentem: Milyen ajánlatot tud adni félpanziós ellátással? És jött a válasz:
"Az alabbi arakat ajanlom felpanzios ellatassal:
Szobaar: 298 Ron/szoba/ej
Tartalma – szállás reggelivel es egy foetkezes italfogyasztas nelkul, korlátlan sósfürdő, uszoda, jakuzzi, gözfürdő, fitness terem belépő, fürdőköpeny használat a 4 csillagos Danubius Health Spa Resort Sovata**** szallodaban, a Medve tora valamint a Mogyorosi tora strandbelepo, ÁFA, üdülöhelyi dij."

Ejha, gondoltam! Istvánnak már eleve ezt mutattam meg, számolgattunk és végül foglaltunk. Igaz, a fentiekből nekem az jött le, hogy ez a négycsillagos szállodára vonatkozó ár, így aztán még volt egy kis levélváltásunk a sales managerrel, de végül tisztáztuk a dolgot, hogy az ajánlat a Bradet szállóra érvényes, ami kétcsillagos, a négycsillagos Danubiusban csupán az extrákat vehetjük igénybe, mint a medencék,a szauna és stb. De végülis nekünk mindegy volt, a lényeg az volt, hogy tiszta helye alhassunk-étkezhessünk, az hogy pl.a bútorzatot nem cserélték még ki, egyáltalán nem zavart bennünket.

Nem mondom, hogy olcsó mulatság volt, de mindenképpen olcsóbb volt, mintha saját fejünktől mentünk volna, helyben foglaltunk volna szobát és valamilyen étteremben kellett volna megoldanunk mindhárom étkezésünket. (Mert arról hallani sem akartam, hogy én főzzek. Akkor már tényleg inkább itthon maradtam volna!) És nem beszélve az extrákról: a Medve-tóra a belépőnk egy napra lett volna 52 lej, így az összes napra fizettünk 50 lejt. A benti medencehasználat pedig klassz szolgáltatás volt, a csajok inkább ezt szerették a kinti sósvízzel szemben. Sőt, fújhattuk volna fel a strandbelépőnket, ha elkaptunk volna egy egyhetes esőzést!

Száz szónak is egy a vége: végre éreztem, hogy nyaralok. Hogy nekem is pihenés ez az egész, nem főzök és takarítok itt is, mint otthon. Végre egyszer én is kényelmesen nyújtózhatok, lábat lógathatok, alhatok délután, ha kedvem tartja, főznek helyettem és takarítanak, nekem csak annyi fáradságot kell vennem, hogy lemenjek az étterembe, pakoljam meg a tányéromat (svédasztalos megoldással működött a dolog) és élvezzem az ízeket, illetve hogy elmenjek a szaunába, a medencékhez vagy a Medve-tóra.

Azért nem volt felhőtlen az indulás, mert vasárnap este Kriszta belázasodott. Minden előjel és bevezető nélkül. Szerencsére, folytatása sem lett a dolognak, bár hétfőn reggel még volt pici hőemelkedése. De végül Boróka taknyosodott meg, ezért csütörtökön már nem volt lubickolás, legalábbis nekik nem. Ezenkívül még volt valami, ami rontotta az összkomfortot: Boróka nyavalygása. Komolyan mondom, annyit nyafogott a leányzó, hogy sokszor már égnek állt a hajam tőle. Végül már attól tartottam, hogy mindenki menekülni fog mellőlünk az étteremben, mert nem akarja hallgatni a nyafogást, veszekedést, kérlelést, stb. Bebizonyosodott számunkra, hogy Boró kicsit nehezebben veszi a környezetváltozással járó bonyodalmakat, nehezebben alkalmazkodik, mint Kriszta. Mondta is vagy kétszer a nyafogások közepette: mennünk hada!:) Bezzeg, amikor meg leparkoltunk a tömbház mellett és mi hálát adtunk, hogy épen, egészségesen megérkeztünk, ő elkezdett nyafogni: nem ideeeee, hendégjőbe mennünk!
Még volt egy bosszúságunk a nyaralás közepén: szerdán kiderült, hogy az addigi összes fényképünk eltűnt a fényképezőgépből. Most is értetlenül állunk a dolog előtt, fogalmunk sincs, mi történhetett, de hogy valami történt, az biztos, mert a memóriakártyán az egyik track végül duplán szerepel, de mindkettőben ugyanazok a képek vannak meg, így, természetesen, duplán.

Mindent összevetve: jó volt. Sőt, nagyon jó volt. Nem volt programdús az ottlétünk, mert ezúttal nem ez volt a lényeg, de szó sincs arról, hogy unatkoztunk volna. Fürdőztünk, pihentünk, ettünk nagyokat, sétáltunk is sokat, és, kapaszkodjatok meg: tévéztünk egy csomót. Persze, ez csak reggel és este volt, de itthon, mivel még tévénk sincs, ilyet nem szoktunk.:D Így aztán napirenden voltunk a hírekkel, állandóan eszünkbe juttatták, hogy milyen "tyar" helyzetben van az ország, és főleg, hogy az évnek talán a legmelegebb hetét választottuk nyaralásunk időpontjául. A legmagasabb értékek csütörtökön voltak az országban, délen pl., Bukarestben és a tengerparton 37-38 fokokat mértek árnyékban. Mi nagyon jól megvoltunk. Szovátán a max. 30-31 fok dívott, de a magasabb fekvésnek és a hatalmas zöldövezetnek köszönhetően ezt nem éreztük épp ennyinek. És amúgyis, amikor nem volt muszáj, nem mentünk ki a napra, inkább medencéztünk, és este, amikor kellemesre hűlt a levegő, akkor merészkedtünk ki a szabadba.

Elöljáróban, nagyáltalánosságban, azt hiszem, ennyi bőven sok is volt, hamarosan részletezem egy kicsit az ott töltött időt.

A Medve-tó a szobánk erkélyéről, reggel, nyitás előtt:

Amikor már strandoltak:

Egyik este, "haza"téréskor:

6 megjegyzés:

Anna, írta...

Szívből örülök nektek!

ilgya írta...

Hú de jó lehetett!!!!Végre te is kicsit pihenhettél,jó is az ha főznek az emberre....
A fényképeket nagyon sajnálom,ez tényleg bosszúság....kitalálhatnának erre is már valamit...
Ismerős Boró vislekdése,Réka is hasonlókat művelt két éve Horvátországba...
Lassan kezdődik az ovi.....el se hiszem,hogy így eltelt ez a nyár!!
Sok puszi!! Ildikó

Natimi írta...

Jaj,de klassz nyaralásotok volt:)
Örülök,hogy ilyen jó ajánlatot sikerült végül találnod.
Örülök,annak is ,hogy jól éreztétek magatokat,hogy végre tudtál kicsit pihenni.Még az idő is kedvezett.Kár,hogy eltűntek a képek,de azután remélem többet fotóztál:))

Na pont ez az egyik ok,amiért Istvánkám idén is itthon marad.Mert szerintünk még kicsi.Másrészt még nem szobatiszta,harmadrészt azért,mert István azt szeretné,ha én is tudnék egy kicsit pihenni.Bár vannak napok,amikor megszakad a szívem és vinném őt is...Biztosan nem lesz könnyű itthon hagyni,de úgy döntöttünk az idén még marad...!Remélem nem bánom meg!!

Puszi és olvaslak tovább:)
Timi

Szabina es Julia baba írta...

Jo kis napjaitok voltak.Na anya en is ezt csinaltam erdeklodtem a parajdi nyaralok felol,az arakat akartam megtudni irtam hogy 2 felnott es 2 gyerekre,igy irtak arakat hu de meg mekkorakat igaz gyerekekre minden ingyenes sot potagyat is adnak.
De furdest azt nem ingyenesen adtak volna,szoval mi is maradunk a Szovatanal ami nagyon jo kis hely,raadasul nekem meg penzbe sem kerul a szallas mert a tesom ott lakik,az etelt meg kozosen alljuk, a furdest csak kibirjuk fizetni.
Jol dontottel anya hogy belevagtatok,ugyis van most biztos allasod,szeptember 1-tol,nalunk azt hiszem szeptember 13-kan kezdodik az ovi.
De jo is lesz nekem oviba jarni na es a csajokkal te fogod tanitani vagy nem?
Elhiszem hogy Borot kicsit megvisselte a valtozas es nyafogott.
Kriszta meg jo hogy nem lett sok idore beteg.pusizka

Mónika írta...

Hálás vagyok a "sorsnak", hogy mi átéltettük azokat a gyönyörű napokat amiket Erdélyben tölthettünk, többek között Szovátán...
Most, hogy írtad, olyan, mint ha mi is részesei lettünk volna nyaralásotoknak...
Szép lehetett!!!
Kár az "elveszett" képekért, de az emlékeket, nem vehetik el tőletek soha...
Szeptember, káposztafesztivál???
Mi megyünk az tuti, a szállás is már lefoglalva, a "szokásos" helyen...

puszilunk,
Móni

sedith írta...

Sziasztok!:)
Örülök, hogy örültök nekünk!:)

Ilgya, letelt, bizony, a nyár, emgint egy évvel öregebbek lettünk!

Anna, jó látni errefelé, én is majd pótolok nálad! Jártam a tortás bejegyzésnél, de nem volt alkalmam írni.

Timi, nehéz lesz, meglátod, nélküle. De Istvánka tényleg kicsi még és az utatok sem 60 km lesz, mint nekünk. Érezzétek jól magatokat!

Izabella, a lányok maradnak az itteni oviban, nem én fogom tanítani őket. Sőt, ilyenbe soha bele sem mennék, mert tudvalevő, hoyg szülő jelenlétében minden gyerek másképp viselkedik és az kellemetlen helyzeteket tud szülni, főleg iylen környezetben.

Mónika, a parajdi fesztiválon feltétlenül ott lesz az Erdélyi konyha. De hogy én is ott leszek-e, még nem tudom megmondani. Korai még erről gondolkodnom, csak előtte pár nappal dől el, hogy megyek vagy sem. SZeretnék, az igaz, sőt, nagyon, de még meglátjuk!:) Azért olyan jó lenne ismét találkozni!!!:)